Szerző: BF
Mikrobiom. Kicsit úgy hangzik, mint egy kitalált különleges filmkarakter, nem igaz? Pedig a mikrobiom nagyon is élő, bennünk él és baktériumok, gombák, vírusok alkotják. De vajon mire jók és miért kell annyira figyelni, hogy harmóniában éljenek bennünk? Dr. Csomai Zita orvos-természetgyógyász, életmód-tanácsadó és terapeutával beszélgettünk erről a fontos témáról, amely egyébként a novemberi Beauty Kiállítás Életmód konferenciájának is a témája lesz.
A mikorbiom manapság egy felkapott téma, de pontosan mit is nevezünk mikrobiomnak?
Dr. Csomai Zita: A mikrobiom a szervezetünkben, főként a bélrendszerünkben élő teljes flórát jelenti. Itt nem csak baktériumokról beszélünk, ma már tudjuk, hogy jó vírusok is élnek bennünk – ezeket viromnak nevezzük. Jó esetben több ezer féle baktérium alkot egy nagyon különleges életközösséget a bélben, és ezeknek rengeteg feladatuk van. Ma már azt is tudjuk, hogy több szervi tengely létezik, nem csak az agy-gyomor, például bél-szív tengely, bél-pajzsmirigy tengely, bél-ízület tengely… gyakorlatilag minden szervünkhöz köthetőek. Ezek a baktériumok részt vesznek a lebontó folyamatokban, vagy rövid láncú zsírsavakat állítanak elő, amelyek védenek a szív- és érrendszeri betegségektől illetve a cukorbetegségtől. De a vitaminok feldolgozásában is nagy szerepet kapnak.
Mi az, ami veszélyezteti a bélflórát?
Dr. Csomai Zita: Leginkább a modern életmód. A feldolgozott és ultrafeldolgozott élelmiszerek, tartósítószerek, az antibiotikumok, de már a születés módja is számít: például a császármetszés is hatással van a bélflórára. Problémát az jelenthet, ha csökken a baktériumok sokfélesége – ezt diverzitásnak nevezzük –, vagy felborul a jó és rossz baktériumok aránya. És ne feledjük, nem csak baktériumokról van szó: gombák és vírusok is jelen vannak a szervezetünkben. Például a Candida természetes lakója a bélnek, de ha túlzottan elszaporodik, betegségeket okozhat.
Honnan tudhatjuk, hogy felborult a bélflóra egyensúlya?
Dr. Csomai Zita: Lehetnek tüneteink – például puffadás, hasi fájdalmak, székrekedés vagy hasmenés. A bőr is nagyon jó jelző: pattanások, rosacea, gyulladt vagy fakó bőr, sápadtság mind utalhat a problémára. Gyakori, hogy a rossz baktériumok felhasználják a vasat vagy a B12-vitamint, ami vérszegénységet okoz. Ilyenkor hiába pótoljuk a vasat, a beteg állapota rosszabbodhat, mert a káros baktériumokat tápláljuk vele.
Milyen vizsgálattal lehet kimutatni, ha gond van a mikrobiommal?
Dr. Csomai Zita: Egyre elterjedtebb a mikrobiom-vizsgálat, de én ezt inkább az utolsó lépésnek ajánlanám. Először a beteg vérképét, a tüneteit, a bőrét, az ízületeit, a pajzsmirigy-funkcióját érdemes megnézni, valamint ételintolerancia-tesztet készíteni. A mikrobiom-vizsgálat addig kevésbé informatív, amíg a táplálkozás és a bél gyulladásos állapota nincs rendezve.
Mit tehetünk első körben a bél egészségéért?
Dr. Csomai Zita: A táplálkozást kell rendbe tenni: ki kell iktatni a feldolgozott élelmiszereket, tartósítószereket, mesterséges édesítőszereket. A jótékony baktériumokat rostokkal lehet táplálni – napi fél kiló zöldség a cél, azonban, aki még nem fogyaszt ennyit, annak fokozatosan bevezetve, különben puffadás lehet a vége. Ha ez rendben van, akkor érdemes a mikrobiom-vizsgálattal tovább finomítani a képet. Összességében a bélflóra meghatározza, hogy milyen betegségekre vagyunk hajlamosabbak, és milyen védelmet kapunk a szervezetünkben.
A probiotikumok segíthetnek?
Dr. Csomai Zita: Igen, de óvatosan kell velük bánni. Ha vaktában adunk probiotikumot, az olyan, mintha egy gazos kertbe szórnánk drága fűmagot. Nem lesz eredményes. Ráadásul egy készítményben általában csak 7-12 baktériumtörzs van a több ezerhez képest, és előfordulhat, hogy ezek közül valamelyik túlszaporodik vagy nem megfelelő a páciens számára. Például egyes törzsek hisztamint termelnek, ami rontja a tüneteket hisztaminintoleranciánál, mások, a D-laktát termelő törzsek az idegrendszeri problémákat fokozhatják. Ezért nagyon személyre szabottan kell alkalmazni őket.